(Edward szemszög) 5.fejezet
Hazafelé 200-al hajtottam.Otthon viszont nem az fogadott amire számítottam.Az egész nappali tiszta tollpihe volt a párnák széttépkedve.
Bella sétált ki a tollzuhtagból 2 ficánkoló gyerekkel a kezében.
-Edward,csinálj valamit!-mondta nekem és a kezembe adta Renesmee-t.
-Bella, itt mi történt?-kérdeztem kicsit megilletődve.
-ÓÓÓ , csak annyi míg te elvoltál párnacsatázni volt kedvük a kicsiknek és Emmett örömükre szolgált,mivel ő vigyázott rájuk.
-Ohh........-ennyi jött ki a törkomon hirtelen.A kezemben lévő kislány még mindig vicánkolt.
-Nessie...-szóltam hozzá legkedvesebb hangomon.-Figyelj prücsök szerintem mára elég volt.
Erre Nessie abbahagyta a ficánkolást mire én letettem majd átvettem Bells-től Anthony-t és vele is megtettem ugyan azt mint húgával.
-Anthony, kisfiam nyugi nem hajt a tatár.
Erre ő is leállt.
Bellával elvittük őket fürdeni.Együtt fürödtek a kádban amiben egy csomó habfürdő volt szóval alíg látszottak ki a sok hab közül.Én a fürdőkád mellett térdeltem Bellával.Hirtelen Nessie mind a kettőnk orrára kent egy kis habot ,erre összenéztünk és felnevettünk.
Miután megfürdettük és lefektettük a kicsiket bementünk a szobámba mármint szobánkba.
Bella levetette magát az ágyra én meg mellé ültem mire ő is felült és mélyen a szemembe nézett.
-Bella-kezdtem-Szeretnék kérni valamit tudod míg téged meg nem ismertelek az életem olyan volt mindt egy holdtalan éjszaka.De egyszer csak te átszáguldottál az egemen mint egy hullocsillag.Te hoztál fényt az én sötét életembe.Ezért én most kérni szeretnék tőled valamit.-lassan lecsusszantam elé térdre.
-Izabella Marie Swan ígérem örökre szeretni foglak az örökké-valóság minden percében.Részesítenél abban a különleges kegyben hogy hozzám jössz feleségül?-kérdeztem mire ő szóra nyitotta a száját és vártam a válaszát.....
